2015.04.26 Berekfürdő ma és jövője.

Szakdolgozatom középpontjában Berekfürdő gyógyturizmusa és a község menedzsmentjének azon intézkedései állnak, amelyeket a gyógyfürdő fenntartása és fejlesztése érdekében hoztak, szem előtt tartva nem csak a fürdő forgalmának növelését, de a helyi lakosok érdekeit is. Egy olyan község életéről szól, ahol a hagyományos gyógyturizmus mellett, utat követel magának a wellness típusú turizmus is.

A ma embere egyre több figyelmet fordít az aktív pihenésre az egészségmegőrzésre. Ez fontos szerepet kap az életünkben, főleg a prevencióra figyelmet fordító egészségtudatos emberek körében. Mai életünk része lett az állami és a fizetett ünnepnapok munkarendi átcsoportosítása, amely évente több alkalommal ad lehetőséget a szállodáknak, gyógyfürdőknek a komplex hétvégi csomagok kialakítására, ami iránt korosztályoktól függetlenül nagy a kereslet. A kínálat is egyre szélesebb és komplexebb. Találhatnak megfelelő programot és helyet a nyugalomra, kikapcsolódásra vágyó vagy épp a kalandot, sportot szerető egyénileg utazó turisták ugyan úgy, mint a kisgyermekkel nyaralók vagy esetleg egy többgenerációs család, akik pihenéssel szeretnének együtt tölteni pár napot.

Új építésű és felújított szállodák, strandok, aquaparkok és gyógyfürdők várják vendégeiket különböző árkategóriában kialakított programcsomagokkal.

A gyógyszállók, gyógyfürdők programajánlatait egyre több hirdetés, reklám népszerűsíti a prospektusok mellett elektronikus úton is. Valószínű, hogy a számítástechnika fejlődése, az internet elterjedése, a jövőben alapvetően megváltoztatják majd a turisták, utazni vágyók szálláshely keresési és foglalási szokásait. Ajánlatok böngészése, kérése, menetjegyvásárlások, információszerzés a meglátogatni kívánt helyről, az útvonal tervezése, utasbiztosítás kötése mind elérhető az internet segítségével.

A jövő kihívást jelent a gyógy komplexumoknak, hiszen a szórakozásra és kikapcsolódásra vágyó egészséges vendégek mellet, az egészségügyi problémákkal küzdő vendégek igényeit épp úgy figyelembe kell venni, mint a mozgáskorlátozottak ellátását.

Meg kell teremteni az összhangot a gyógyítás és az új egészségturisztikai trendek között. A családi üdülések alkalmával több generáció keresi fel a gyógy és wellness szállókat, eltérő igényekkel, különböző elvárásokkal. Számukra több típusú, minden korosztály igényét kielégítő szolgáltatásokat, programokat kell összeállítani.

 

A népesség egy részének életvitelét a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozási szokások jellemzik. Ezek sokszor lehetnek okozói az egészségi és mozgásszervi problémáknak is. Sok turista választja úti céljául a gyógyfürdőket.

Egyaránt van igény a gyógyterápiás kezelésekre, a fizikai állapot javítására, vagy egyszerűen csak kikapcsolódásra. Berekfürdőn nem csak kiváló minőségű gyógyvizet találnak, de lehetőség van a terápiás kezelések igénybevételére is. A Nagykunság területén igen keresett ez a fürdőhely, ami a mai napig meg tudta őrizni a csendes nyugodt vidéki jellegét. A versenyképesség érdekében azonban elengedhetetlen a fejlődés, a korszerűsítés. A turisták igényeinek minél színvonalasabb kielégítése, a vendégkör megtartása és újabb vendégek megnyerése a fennmaradás és a magasabb profit érdekében.

Mivel a fürdő legrosszabb állapotban lévő része a gyógyászati részleg és a termálmedence volt, ezért szükségesnek bizonyult ennek felújítása.

Nem volt kérdés Berekfürdő esetében sem, hogy a fejlesztésre, a megújulásra figyelmet kell fordítani. Így a korszerűsítési terv ezekre a szempontokra kellet, hogy fektesse a hangsúlyt, a szezonnyújtás és a forgalomnövelés érdekében. A fürdő 2006-2008. közötti adatai is erre hívják fel a figyelmet. A gyógyászati részleg forgalmának visszaesése 2008-ban közel 60%-os volt a 2006-os adatokhoz viszonyítva.

 „A 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatásai a régió turizmusát is érzékenyen érinti, amely a turizmus jelenleg rendelkezésre álló 2009-es mutatóiban is nyomon követhető.

A válság elsősorban a kereskedelmi szálláshelyeket érinti, amelyet a kapcsolódó vendég forgalmi adatok alakulása jól érzékeltet.

A régió kereskedelmi szálláshelyein főszezonban (július-augusztus) mind a vendégek száma, mind az eltöltött vendégéjszakák száma az év azonos időszakához képest visszaesést mutat 2009-ben a 2008-as adatokhoz viszonyítva. A vendégek számát tekintve a visszaesés mértéke augusztus hónapra vetítve meghaladta a 13%-ot (13,45%), a vendégéjszakáknál a visszaesés mértéke közel 13%-os volt (12,9%)

(Az Észak – Alföldi Régió gyógy- és termálfürdőinek stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány 2010. )

 

A helyzetfelmérésnél Berekfürdő szempontjából nem elhanyagolható tény az sem, hogy a térségben a termálvíz jelenléte igen meghatározó. Bár a bereki víz kiválóságát mindenki elismeri, jó minőségű termálvíz áll rendelkezésre a térség más településein is. A versenyt csak úgy lehet felvenni, ha korszerűbb szolgáltatásokat nyújtanak, kedvezőbb árfekvéssel.

A tények azt mutatták, hogy a fürdőben szinte két hónapra szűkült le a nyári szezon.

Oros István (a gyógyfürdőt üzemeltető kft. igazgatója) véleménye a fejlesztés szükségességéről:

 „… 2 hónap bevételéből kell eltartani 10 hónapot. Most olyan lehetőséget teremtenek, hogy a 10 hónap is bevételt hozzon. Téliesíteni kell.

Ha most leállnak, a nyugdíjasok az eddigi rendszert élvezni fogják, de fiatal nem fog ide jönni.

 Kvalifikált fiatalokat, idegen nyelvet beszélő fiatalokat kell idehozni, hogy ki tudják szolgálni a vendégeket, a betegeket. A fürdőt, a víz gyógyhatását kihangsúlyozva nemzetközivé kell teremteni, ami a jelenlegi besorolás mellett 20%-kal nagyobb támogatást jelent. Független pénzügyi jelentést kért. Ezt várja most. A jelentést minden berekfürdőinek el kell küldeni. Nehéz a döntés, de most van pályázat, most kell pályázni. Volt már Berekfürdőn olyan helyzet, amikor félretették a pályázatot. Most ennél közelebb állnak.”

(Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. augusztus hó 18. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyve 32. o.)

 

Tehát az önkormányzat részéről elengedhetetlen volt a döntés meghozatala a fürdő fejlesztéséről. A tervben egyaránt szerepelt a fürdő korszerűsítése és a gyógyszolgáltatások bővítése. Ám nem csak a medencék és a terápiás részleg megújítását tervezték, de a vendégek kényelme érdekében egyéb kiszolgáló létesítmények is helyet kaptak volna az új épületben. A tágas pihenőtér mellett modern szauna-világ kiépítését tervezték XXI. századi minőségben, valamint kávézó, büfé és gyerekmegőrző létesítését. Mindezek kialakításánál figyelembe véve a kisgyermekes családok és a mozgáskorlátozott vendégek igényeit is

Az én véleményem is az, hogy nem csak a gyógyfürdők, de a modern élményfürdők medencéinek, közösségi tereinek kialakításánál is kiemelt figyelmet kell fordítani a mozgáskorlátozott betegek ellátására, vendéglátására. Az ő életvitelükre, lehetőségeikre, igényeikre tekintettel a speciális berendezések felszerelése, megfelelő közlekedési utak, helyiségek  kialakítása nagyon fontos, sőt elengedhetetlen. Nem csak azért mert kötelező érvényű előírásoknak, szabványoknak kell megfelelni, de teljes jogú vendégként kell őket fogadni. Fontosnak tartom a bővítéseknél, korszerűsítéseknél ezen szempontok figyelembevételét.

 

Oros István 2007-ben vette át a fürdő vezetését és 2010. áprilisáig tevékenykedett itt. Távozása után Gál József került ebbe a pozícióba, majd 2013. januárjától Torkos György, aki jelenleg is a strandfürdő igazgatója.

Oros István az önkormányzattól nem csak a vezetői kinevezést kapta, de megbízást is a fürdőfejlesztés elindítására és a Berek – Víz Kft. megalakítására.  2008. márciusában adtak be pályázati tervet a fürdőfejlesztésre:

 Kapacitásnövelő szezonnyújtás és alternatív energiahasznosítás megvalósítása komplex fürdőfejlesztéssel Berekfürdőben címmel.

 A pályázat sikerrel zárult. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretében újabb támogatói döntéssel rendelkező projektek között szerepeltek és elnyertek 487 millió forint támogatást, melyhez az önkormányzatnak hasonló nagyságrendű önerőt kellett felmutatni. (ÉOAP 2010. 1. sz. melléklete)

Központi kérdés lett az önkormányzat részéről az önerő előteremtése.

A község életében változást jelentett 2009-ben Cséti Attila polgármester lemondása és a testület feloszlatása. Ez sem volt jó hatással a fürdőfejlesztés továbbvitelére. Időközi választást kellet tartani, melynek eredményeként Dr Hajdu Lajos lett a falu polgármestere, aki ezt a tisztséget már korábban is betöltötte a községben. Azonban az új menedzsment az önkormányzat pénzügyi helyzetére való tekintettel nem vállalta a hitel felvételét, így a fejlesztés elmaradt a sikeres pályázat ellenére.

Megjelent egy közlemény Berekfürdő hivatalos honlapján, mely szerint:

„A Berek-Víz Kft. tájékoztatja az érdeklődőket, hogy az ÉAOP-2.1. 1/A-2008-0022  pályázathoz kapcsolódó fürdőfejlesztés elmarad a szükséges önrész hiánya miatt.”

Forrás: www.berekfürdo.hu  Letöltve 2011.06.29.  

A faluban tevékenykedő vállalkozók többsége nem értett egyet a döntéssel, hiszen érezhető volt a vendégszám csökkenése a magánszálláshelyeken és a vendéglátóegységek forgalmában is. Ennek a megtartott közmeghallgatáson hangot is adtak. Egyértelműen a fürdőfejlesztés mellett tették le a voksukat a község lakosaival együtt.  (Berekfürdő Polgármesteri Hivatal Jegyzőkönyvei 2009. 2010.)

A döntés hátteréről a 2013. január 28-i közmeghallgatáson Dr Hajdu Lajos visszaemlékezéséből az alábbi hangzott el:

„2009-ben, amikor újra polgármester lettem, és azután is nagyon nehéz pénzügyi helyzetben volt az Önkormányzat. 2009 végén 450 millió Ft-ot elérő fejlesztési és működési hitelállománya volt az Önkormányzatnak. Ez 2012. év végére 280 millió Ft-ra csökkent, amit az Önkormányzat saját erőből oldott meg. Majd szerencsénkre beleestünk abba az állami hitelállomány átvállalásba, amit az 5.000 fő alatti településeknél hajtottak végre. Így a megmaradt 280 millió Ft hitelállományt az állam átvállalta.

Ez számunkra nagyon kedvező helyzetet biztosított. Ezeket a hiteleket 2006-2007-ben nem pályázati önrész kiváltására vettük fel, és nem kifejezetten vállalkozási célú volt, hanem önkormányzati feladat ellátását szolgálta, mint a szennyvízberuházásra, kútfúrásra, valamint az akkor még önkormányzati intézményként működő fürdőfelújításra fordítottuk. Több település nem esett az adósságkonszolidációba, mivel a kifizetetlen számlákat nem vállalta át az állam, illetve nem vette át a gazdasági társaság által felvett hitelt sem. Tehát ha a korábban tervezett fürdőfejlesztésre felvették volna a hitelt, azt nem vállalta volna át az állam, hiszen a Berek-Víz Kft., mint gazdasági társaság vette volna fel a hitelt, az Önkormányzat pedig akkoriban hitelképtelen volt.” (Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január hó 28. napján tartott közmeghallgatásának jegyzőkönyve 3. o.)

A 2009-2012. között eltelt idő a fürdő és a község életében a színvonal tartásáról és a strandfürdő medencéinek kisebb fejlesztéseiről szólt.

A korszerűsítés mellett igyekeztek különböző kulturális és szórakoztató rendezvényekkel fenntartani a meglévő turistaforgalmat. Azonban ez az időszak a menedzsment részére azt is bizonyította, hogy az előrelépés érdekében, a forgalom és a szezonnyújtás céljából szükséges a fedett fürdő megépítése és egyben az egészségügyi szolgáltatások színvonalának javítása.

Az Új Széchenyi Terv keretében az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség közreműködésével 2012. októberében újabb lehetőség nyílt egy pályázat benyújtására,


Komplex fürdőfejlesztés, új turisztikai attrakciók kialakítása és szezonnyújtó szolgáltatások bővítése Berekfürdőben címmel.

Az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Berek-Víz Kft. által üzemeltetett gyógyfürdő főépületének és fedett medencéjének felújítására, bővítésére valamint az új ifjúsági medence megépítésére.

A cél az új turisztikai attrakciók kialakítása, a szolgáltatások bővítése, szezonalitás csökkentése valamint a munkahelyteremtés és az egészségturizmus versenypozíciójának javítása.

A pályázati projektet a támogató szervezet pozitívan bírálta el és a megvalósításra nettó 582 millió forint összköltséget hagyott jóvá. Ebből támogatás 60%,  349millió forint, míg az önerő mértéke 40%, 233 millió forint.

A fejlesztés 2013-ban elkezdődött és 2015-ben az ifjúsági medence korszerűsítésével fejeződik majd be.

 

Számomra a tények mellett a személyes beszélgetésekből és az önkormányzati jegyzőkönyvekből - amelyek megtalálhatók a község hivatalos honlapján – egyértelműen az tűnik ki, hogy nem csak a személyi változások, de az anyagi források megléte, felkutatása, illetve a hitelfelvétel, mint központi kérdés teljes egészében negatívumként telepszik a felújítási tervekre a  kivitelezésre és a falu életére egyaránt.

1979-ben épült a termálfürdő, ami a fürdőfejlesztés 2009-es tervezése idején elérte a 30 éves kort. Ez a tény önmagában is felveti a fejlesztés sürgős szükségességét. Óriási változások mentek végbe a gyógyturizmus területén mind a kereslet, mind a kínálat oldalán. Egy jó hírű, kiváló gyógyhatású vízzel rendelkező fürdő életében is fel kell vállalni a fejlesztésekkel járó kockázatokat. Ezek csökkentésére körültekintő helyzetfelelemzést kell készíteni és a tervezés során reális célokat kitűzni.

Nem elég csak a nyári szezon vendégforgalmának megtartására hagyatkozva a strandfürdő egyéb területeit korszerűsíteni, ami amolyan tűzoltó munka jellegű, de fontos a gyógyászati részleg korszerűsítése a benne rejlő lehetőségek maximális kiaknázása.

A Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. február hó 8. napján tartott Közmeghallgatásról készült  jegyzőkönyvében szereplő beszámolók nem csak tényfeltáróak, de rávilágítanak az menedzsment hiányosságaira is.

„5. Napirendi pont: Beszámoló a Marketing és Turisztikai Bizottság munkájáról

… A bizottság feladatát a polgármester, illetve a képviselő-testület határozza meg. Tőlük kapja a feladatokat. A kiadott feladatokra javaslatot tesz a bizottság, döntési joga nincs. Két jelentősebb feladatuk volt. Az egyik az, hogy az önkormányzathoz befolyt idegenforgalmi adó felhasználásával, illetve visszaforgatásával kapcsolatos állásfoglalás. Az önkormányzatnak az a célja, hogy a befizetett idegenforgalmi adót visszaforgassa a szállásadóknak a szálláshely fejlesztésére, az idegenforgalom erősítésére. …  A másik fontos feladat az volt, hogy vizsgálja meg a bizottság Berekfürdő turisztikai és marketing tervét, és tegyenek javaslatot egy új tervre. Nem találtak ilyen tervet. Így egy újat kell készíteni. Mind a három bizottsági tagnak van bizonyos turisztikai tapasztalata, de egyikük sem specialista, így nem merték felvállalni egy ilyen terv készítését, illetve olyan nagy lélegzetvételű dolog, hogy szakemberre kell bízni. Ennek ellenére körbejárták a dolgot. Több területről beszereztek marketing tervet. Javaslatuk az volt, hogy ezt a területet csak átfogóan lehet vizsgálni. Viszont, ha külsős céget bíznak meg vele, akkor abban a bizottság aktívan szeretne részt venni, hogy a helyi tapasztalataikat meg tudják osztani. A falut ebben az ügyben teljesen egységesen kell kezelni, kiterjesztve az elérhető környékre. … Csak olyan dologban lehet jó döntést hozni, amelyek rendesen elő vannak készítve, több alternatíva van lefektetve, nincs olyan hozzátéve, ami nem valós. Csak így tud felelősen dönteni, a döntéséért felelősséget vállalni. Lakosság felé az a kérés, hogy ha olyan véleménye van, ami a munkát segíti, akkor keressék meg.”

(Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január hó 28. napján tartott közmeghallgatásának jegyzőkönyve. 7. o.

Véleményem: a fent idézett beszámoló rávilágít nem csak a fürdőfejlesztés, de a község turisztikai fejlődésének hátráltatójára, egyben a legérzékenyebb pontjára. Ez pedig a település vezetésének a szerepe a helyi turizmus irányításában. A központi irányítás elengedhetetlenül fontos tevékenység egy kisebb lélekszámú község életében is.

 

Vezetés: a menedzsmentnek közvetlenül az emberekre irányuló része

A szakirodalom önálló funkcióként kezeli, rendkívüli fontossága miatt.

 

A menedzsment funkciói:

tervezés: szervezeti célok kitűzése, és azok elérési módja

szervezés: feladatok és az erőforrások egymáshoz rendelése

irányítás: a kitűzött célok teljesüléséhez a követelmények előírása, a folyamat ellenőrzése és beavatkozás eltérés esetén.

 

 „A tervezés – szervezés – irányítás hármasa logikailag egymás után következik: kigondolni – létrehozni - működtetni …”     (Bujdosó 2008.)

 

A menedzsment öt alapelve:

- alkalmazásorientált: tevékenységi útmutatások a végrehajtáshoz

- rendszerorientált: egységes egészként működik az intézményen belüli és kívüli kapcsolatok figyelembevételével

- többdimenziós: átfogja az anyagi szempontokat (források, szolgáltatások felhasználása), funkcionális szempontokat (tevékenységek szervezése), az ésszerűségi szempontok (tevékenység értelme)

- integráló: összhang a belső működésben, (munkatársak különböző magatartásmódja, elképzelése közötti összhang), az intézmény beillesztése a külső környezetbe

- értékorientált: meghatározott értékítélettel bíró társadalmi környezetbe épül be (vendégszeretet, tisztességes szolgáltatások, megfelelő ár/érték viszony),  és a tevékenységét ezek  szerint végzi. (Claud 1997.)

 

A jegyzőkönyvben szereplő tények alapján nem a bizottság munkáját kívánom kritizálni, csak az elhangzottak tükrében rávilágítani arra, hogy bárminemű fejlesztés nem csak egy elhatározás kérdése, amiről dönteni kell egy testületnek, hanem egy komoly szakmai tapasztalatot igénylő tevékenység, szakemberek bevonásával.

Pozitívum, hogy a bizottság nem csak felismerte ezt, de tevékeny részese kíván lenni a marketing munka részének. Fontos előrelépésnek tartom továbbá ebben a témában a Berekfürdői Turisztikai Nonprofit Szolgáltató Kft megalakítását. A szervezet céljául tűzte ki, hogy fejlessze és koordinálja Berekfürdő és térségének turizmusát. Az alapítók között az önkormányzat mellett helyi turisztikai szolgáltatók, vendéglátóhelyek, civil szervezetek és az utazási iroda is megtalálható. 

 

A 2009 – 2010. közötti időszakban tervezett fejlesztések megvalósítását az önkormányzati döntés elutasítóan zárta le. Ezzel a döntéssel azonban egy újabb kérdés merült fel a fürdővendégek megtartása és a fürdő forgalmának növelése érdekében.     A „Hogyan tovább?”  kérdése.     Nem csak túlélni, de megtalálni a legoptimálisabb megoldást a fejlődésre, a versenyben maradásra, a forgalom növelésére.

 

A rendezvények, kulturális programok szervezése, elősegítheti a település népszerűsítését, de csak kiegészítő elemként a gyógyfürdő üzemeltetése mellett. A szórakoztató programok mellett színvonalas kulturális rendezvények is megtartásra kerültek – kerülnek a községben. Tagadhatatlan, hogy van turistacsalogató hatásuk is, de ez szinte csak alkalomszerű és nem hosszú távú, mert abszolút szezonális jellegű. Fontos lenne arra törekedni, hogy egész évben amennyire lehet, egyenletes legyen a vendégforgalom, ami majd évről évre növekvő tendenciát mutat.

A turistaforgalom emelkedése kedvezően hat a településen működő vállalkozásokra is. Sokan élnek a turizmus adta munkalehetőségekből.

A különböző kialakítású és árfekvésű magánszállások helyzetén is lendíthet a növekvő vendégforgalom. A gyógyfürdőben új szolgáltatások jelennek meg és ezeknek a szolgáltatásoknak a megjelenése új szakmák kialakulását vonja maga után. A szakemberképzés is megváltozik, vagy átalakul.  (animátor, wellness képzés a gyógytornászoknak).

A szolgáltató ipar területén nem csak a kozmetikai jellegű szolgáltatások lehetnek keresettebbek, de a felfrissülést és masszázsterápiát nyújtó stúdiók is.

Sok magánszálláshely csak szobakiadással foglakozik, az étkezési lehetőség nem megoldható a szálláshelyen, vagy csak szerény körülmények között berendezett mini konyha áll rendelkezésre. Azonban vannak olyan vállalkozások, amik kifejezetten az étkezés megoldására kínálnak kedvező lehetőséget. Vagy helyben történő étkeztetéssel, mint egy étteremben, vagy az étel kiszállításával foglakoznak. A településen megtalálható vendéglátó egységek mellet jövedelmezően működhetnek.

Általában a turisták saját gépkocsival érkeznek, bár megközelíthető a település távolsági autóbusszal is. A vonattal történő utazás azonban elég körülményes az átszállások miatt és a vasúti megálló is elég távol van a központtól. A karcagi vasútállomásról rendszeres autóbuszjárat van szinte egész nap. Mindemellett elképzelhetőnek tartom egy személyszállító vállalkozás beindítását is. Nem csak egy egyszerű taxis szolgáltatást - bár valószínűnek tartom, hogy erre is lenne kereslet – hanem egy a környék nevezetességeit, természeti értékeit, szépségét bemutató programokat kínáló utazás.

A Berekfürdő – Karcag közötti kerékpárúttal a község bekapcsolódhat az aktív turizmus programkínálatába is. Ennek feltétele például, hogy a szálláshelyeken elérhető legyen a kerékpárok bérlése és megfelelő tájékoztató anyag legyen a lehetőségekről, programokról.

Hosszabb kerékpáros túra megszervezése sem jelenthet gondot, hiszen ma már a vasúti személyszállítás is figyelembe veszi a kerékpáros turizmus igényeit. Kulturált lehetőséget biztosít a kerékpárral történő utazásra.

 

„Tisza-tó ma már nemcsak a pecások, a vízi túrázók, az amatőr és profi madarászok kedvelt úti célja. Egyre több bringás kerekedik fel, hogy drótszamara hátáról megcsodálja e vadregényes vidéket.

Nem véletlenül …  Magyarország második legnagyobb tava ugyanis 2007. óta körbekerékpározható. A bringások jó minőségű, aszfaltburkolattal ellátott kerékpárutak mellett a régió kis forgalmú közútjain is biztonságosan haladhatnak, a folyón négy kompon is átkelhetnek. A Tisza-tavat két három-méter magas gát veszi körül, amely természetes kilátóként szolgál a gyönyörű tájra: a tóra, a szigetekre, az ártéri erdőkre. Itt vezet végig az Eurovelo 11 nemzetközi kerékpárút is, amely Norvégiától Görögországig szeli át Európát. A hamisítatlan alföldi vidéken tett 70–170 kilométer hosszú túrákon mindössze egy méter szintkülönbséggel kell megbirkózni, így az amatőrök komolyabb felkészülés nélkül is felejthetetlen élményhez juthatnak. …  Az útvonal megtervezéséhez hasznos segítőtárs a Tisza-tavi természetjárás kerékpáros térkép, amely a 44 kijelölt túraútvonal (1200 kilométer) mellett a látnivalókat, programlehetőségeket is tartalmazza.”

Forrás: http://itthonotthonvan.hu/cikkek/19640/tisza_to_a_kerekparos_paradicsom

Letöltve:2015.04.01.

Berekfürdőn az aktív turizmust kedvelők találnak lehetőséget a szervezett gyalogos és kerékpáros túrákra. Kerékpárkölcsönzésre is van lehetőség a Thermál Hotel Szivek szállodában és a Megbékélés Háza Református Konferencia Központban. A Tisza-tavi Túraközpont Hálózat berekfürdői tagjaiként kínálják ezt a lehetőséget. Megépült a Berekfürdőt Karcaggal összekötő kerékpárút a mi bekapcsolhatja ezt a területet a környék kerékpárturizmusába.

A lovas turizmus kialakítását sem tartom elképzelhetetlennek a községben, vagy legalábbis aktív bekapcsolódást a Karcagon már most is működő színvonalas szolgáltatásokat nyújtó Karcagi Kunlovarda programkínálatába. A Magyar Lovas Turisztikai Szövetség 3 patkós minősítése megfelelő színvonalú lovas szolgáltatóként értékelte a lovardát.

A megyében, Karcagon az egyik oktatási intézményben lovastúra-vezető szakképzést indítanak, mivel a szakemberképzést is a fejlődés alapvető elemének tartják.

http://archivum.magyarhirlap.hu/a_videk_magyarorszag/kitorest_jelent_a_lovas_turizmus.html http://www.kunlovarda.hupont.hu/1/karcagi-kunlovarda#ixzz3WL8OmwGI

Letöltve: 2015.04.01.

 

„ … A turisztikai imázs fogalmának egyik legelső meghatározása Hunt nevéhez fűződik, aki 1971-en az imázst a következőképpen definiálta: „az ember(ek)nek a lakóhelyén kívüli területekről kialakult benyomásainak összessége”. Az elmúlt évtizedekben a turisztikai imázs fogalmát számos kutató pontosította, kiegészítette, .... Összefoglalóan megállapítható, hogy a turisztikai imázs egy folyamatosan változó, összetett, bonyolult szerkezetű, folyamataiban és összetevőiben egyaránt sokrétű, relatív, valamint térben és időben változó kép”(Turizmus bulletin X. évfolyam, 4. szám.55. o.)

 

Egy hely turisztikai imázsa, (a helyről kialakított kép) magába foglalja nem csak a tájat, az ott lévő attrakciókat, de a lakosság attitűdjét is. A kép kialakításában pozitívan hatnak egyéb tényezők is, mint például a szálláshelyek kínálata, a hely megközelíthetősége, a vendéglátás és a hely hangulata.

Berekfürdő imázsában fontos szerepet kap a jótékony hatású gyógyvíz, amint nem véletlenül neveznek a Nagykunság aranyának.

 

Az idelátogatók egy csendes és rendezett települést találnak. Nincs átmenő közúti forgalom, ami hozzájárul ennek a fenntarthatóságához. Mivel a község lakóinak számára fontos és szinte egyetlen munkalehetőséget a turizmus kínál, igyekeznek megnyerni a látogatók szimpátiáját.

Észrevehető azonban, hogy ezt nem erőltetve, a profit érdekében teszik, hanem a „vidéki ember” természetességével. A vidéki ember kifejezést a lehető legpozitívabb értelemben használva. Egy hely ahol az emberek ismerik egymást. Kis létszámú a község, családias a hangulat és igyekeznek jó közösséggé kovácsolni a települést. Szívesen látják a vendéget, visszavárják és mindent megtesznek a kényelme érdekében.

 

Berekfürdőn minden adott ahhoz, hogy a térség vezető turisztikai szereplői között legyen az egészségturizmus piacán és a kivívott pozícióját meg is tartsa.

Kiváló minőségű gyógyvíz, csendes nyugodt környezet, az Alföld és a Hortobágy közelsége, vendégszerető emberek. Lehetőségek tárháza, mely mind kiaknázásra vár.

A község életének mozgatórugója a fürdő és a gyógyturizmus, ami a mai kor emberének igényeit figyelembe véve kicsit át kell hogy alakuljon a medical-wellness irányába.

Fentiekből adódik, hogy a menedzsmentnek fontos feladati között kell szerepeltetnie a turizmus irányítását és fejlesztését. Kihasználni a község attrakcióiban rejlő lehetőségeket, figyelemmel arra, hogy elkerüljék a környezetre mért káros hatásokat. Jó döntésekkel növelhetik a település versenyképességét a térségben.

Berekfürdő, bár fiatal településnek számít, gyógyvize mégis nagyon híressé tette belföldön és határon túl egyaránt. A róla kialakult imázst erősíteni kell, elkerülni minden olyan helyzetet, ami ezen ronthat.

Fontos a fürdőfejlesztés, korszerűsítés a mai turisták igényeinek kielégítése érdekében. A turista forgalom növekedésével a községben működő vállalkozások is nyereségesek lesznek, aminek eredménye a befolyt adókban realizálódik az önkormányzat részére. A rendezvényekkel és a testvérvárosi kapcsolatok ápolásával hozzájárulnak a település népszerűsítéséhez, megnyerve a hazai és a külföldi vendégek minél nagyobb érdeklődését. Azonban csak erre hagyatkozva nem lehet „idecsalogatni” és megtartani a vendégeket.

Berekfürdő vezetése és lakossága egyaránt szeretettel várja a turistákat a településre. Mind a visszatérő vendégeket és az újonnan érkezőket is.

Minél magasabb színvonalon történő kiszolgálásuk érdekében készül el a fürdőfejlesztés, hogy minél hatékonyabb legyen a gyógyulásuk és kényelmesebb, élvezetesebb az itt töltött idő.

Pozitív élményekkel távozva, véleményükkel erősítve vigyék magukkal a kitűnő bereki gyógyvíznek  – a Nagykunság aranyának -  jó hírét.